Lovasság Lovas Iskola Tanfolyam

Beszámoló

 

Először fogalmam sem volt, hogy mit is várjak az elmúlt héttől. Az első gondolatom az volt, hogy szükségem van nekem és a lovamnak erre? A földről való munka nekem mindig is valami természetfeletti varázslásnak tűnt, ami első ránézésre teljesen értelmetlennek tűnt, ráadásul sosem volt sem rám, sem „a másik” lovamra semmilyen benyomással, semmi szükségem nem volt rá.
Egyetlen elvárásom (ha szabad így fogalmaznom) volt, hogy valaki mondja meg nekem, hogy mit kell csinálnom, hogy a csikóm egészségesen fejlődhessen. Ez legnagyobb meglepetésemre teljes mértékben megvalósult

 Az első alkalommal, kb. fél óra után teljesen fel tudtam oldódni, és fesztelenül végrehajtani a feladatokat, amiben nagyon sokat segített, hogy nem csak kaptunk egy parancsot, hogy csináljuk meg, hanem mindennek volt értelme és magyarázata, az első perctől kezdve. Onnantól kezdve, hogy nekem sikerült feloldódni (sajnos nagyon sok rossz tapasztalatom van olyan emberekkel, akik lovasnak mondják magukat, szóval ez számomra nem volt olyan egyszerű..) minden feszültség és kényszer nélkül tudtunk együtt dolgozni, mindannyian. Három teljesen különböző ember, három teljesen különböző csikóval olyan hihetetlen összhangban dolgozott együtt, hogy először el sem akartam hinni. Határozott, de szelíd és türelmes irányítás mellett olyan együttműködésben dolgoztunk, hogy öröm volt körbenézni a fedelesben. Ami természetesen kitartott egész héten.

Én, a magam részéről a dolgok túlnyomó részét érzésből csinálom, de ezen a héten rengeteg olyan dolgot tanultam, amivel sokkal tudatosabbá válhatok, ami nem csak nekem, de minden lónak, akihez egyáltalán közel megyek, jól fog jönni. Minden, ami ezen a héten „rámragadt” hasznos lesz a jövőben, ebben biztos vagyok. Egyelőre nem tudom sem megfogalmazni, sem teljesen tudatosítani, hogy mi mindent tanultam, de azt tudom, ha azokat az érzéseket keresem, amiket most kaptam, rossz úton már nem járhatok.

Nem tudom, hogy a beszámolót jól értelmeztem-e, de anno, a gimnáziumi irodalom tanárom mindig azt mondta, hogy nem arra kíváncsi, hogy mi áll egy adott regényben, mert ő is olvasta, köszönöni szépen (éppen ezért nem részletezném a hét történéseit). Ő mindig arra volt kíváncsi, hogy ránk milyen hatással volt. Rám ez a hét ilyen hatással volt.

Nem tudom elégszer mondani, köszönöm szépen!

 

Lindner Dóri